A memória megőrzésében fontos egyik fehérje direkt kontrolljával sikerült jelentős memóriajavulást elérni időskori demenciában szenvedő állati modellszervezetekben.

Akár az Alzheimer-kór kiegészítő terápiájaként is használhatók majd a mostani molekuláris kutatási eredmények.

Kínai kutatóknak egyelőre állati modellekben egy ioncsatorna-fehérje és kináz adagolásával sikerült visszafordítani az amiloid-béta lerakódást Alzheimer-kórban.

Olasz kutatók állati modellszervezeteken a testmozgás új, jótékony neurológiai hatásait figyelték meg, ami alkalmas lehet a korai stádiumú Parkinson-kór progressziójának lassítására.

Mesterséges intelligenciát is felhasználva nyálból kimutatható depresszió-biomarkerekre bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.

Kaliforniai kutatók a placenta által termelt ösztriol hormon adagolásával remielinizációt értek el sclerosis multiplexben.

A ketamin hatásos kezelés lehet agyermekkori aktivitás-függő neuroprotektív protein (ADNP) szindrómában, ami az intellektuális instabilitással és az autizmus spektrum zavarral összefüggő ritka genetikai állapot.

A neurális plaszticitás a központi idegrendszer (KIR) azon tulajdonsága, mely során strukturális és funkcionális adaptáció révén az agy képessé válik arra, hogy a sérülés, külső behatás, környezeti változások okozta idegrendszeri károsodást követően, az agy újratanulja az elveszett működéseket.

A szkizofrénia szerteágazó – a kutatásban, az oktatásban, illetve a beteg­ellátásban releváns – betegségkoncepcióinak áttekintésére vállalkozik a cikk, beleértve a kraepelini, a bleuleri, a neurobiokémiai és az evolúciós megközelítéseket. A hipotézisek igazi szellemi kihívást jelentenek, jóllehet egyik sem magyarázza meg minden oldalról a szkizofréniát.

Skandináv kutatók a Nature Neuroscience-ben azt mutatják be, hogy a mitofágia serkentése milyen mechanizmussal segíti az Alzheimer-kór terápiáját.